III. tétel: A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG
A, Ismertesse a magyar nép eredetét, vándorlását és a honfoglalást!

- az őstörténet: egy nép kialakulása és korai történetének eseményei
- A nép: közös hagyományú, közös nyelvű azonosságtudattal rendelkező csoport. A hitvilág is a közösségre jellemző, közös kultúra.

1, A magyar nép eredete:
          1, Emese álma, Rege a csodaszarvasról c. mondákból ismerhetjük meg népünk eredetét.
          (“Enodbilia”à emse=ünő), Előd felesége.

2, A Turulmadár (vagy kerecsensólyom) legendája

3, Megszületett Álmos, a magyarok elhagyták Szkíthiát.
         - Rege a csodaszarvasról: Hunor és Magyar Nimród fiai, akik 1 gimszarvast üldöznek, közben Belár lányait elrabolták,
           új hazát keresnek. (A szarvas és a farkas totemállat volt.)

         - Írásos forrásaink: korai évezredekből nincs írásos forrásunk; vagy elveszett, vagy nem ismertük meg
         - Görög feljegyzések: - a magyarokat turkoinak és ungoknak, unoinak nevezik a görögök. à hunok

         - Az arabok is turkoknak nevezik a magyarokat.
         - A szlávok onoguroknak neveznek minket, ami 10 ugort jelentà finnugor eredet

         - Írásos emlékeink 2 forrásból származnak: a bizánciaktól, akik őseinket szövetségesként felhasználták a bolgárok ellen
                                         és az araboktól, akik elsősorban kereskedtek velük.

2, A finnugor rokonság jellemzői:
         - Európához való tartozás (őseurópaiság).
           A magyarság többgyökerű, kultúránk magában hordozza mindegyik összetevőjét (finnugor nyelv, keleti zene, stb.).

3, Az uráli kor: (Kr. e. 4. évezred)
         - A finnugor nyelvcsalád a szamojéd nyelvekkel együtt alakult ki à uráli nyelvcsalád.
           Őshazájuk az Urál-hegység és az Ob folyó vidéke. Pattintott kőeszközökkel halász-vadász életmódot folytattak.

Uráli eredetű szavak: “hal”, “háló”, “evez”, ”tűz”. Ismerték az íjat és a nyilat

4, A finnugor kor: (Kr.e. 3. évezred)
         - A csiszolt kőeszközök használata. Finnugor kori szavaink testrészekre, természeti jelenségekre és alaptevékenységekre
            vonatkoztak. Átkeltek az Urálon, benyomultak a Volga vidékére

5, A finnugor nyelvcsalád: a nyugatra kerülő finnek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválása
         - Az ugorok elérték a Skandináv-félszigetet. Nyelvük különbözőképpen fejlődött.

- A magyarság kialakulása: Kr. e. 2. évezred és Kr. e. 1000 között. A termelés, a földművelés és az állattenyésztés kialakulása
- Az ugorok, vogulok és osztjákok mondáiban a lónak különlegesen fontos szerep jutott. Az ugorok ünnepeiken lóhúst fogyasztottak.
- A déli nomáddá vált ugorságból alakult ki a magyarság, amely Kr. e. 500 körül megkezdte vándorlását a Kárpát-medence irányába. A török környezet anyagi műveltségét átvették, finnugor nyelvüket nagyrészt megőrizték.

- A népvándorlás oka: külső támadás, kiszáradt legelők, hazát keresnek,
- a hunok elindultak (370 körül), az avarok a Kárpát-medencében vándorolnak (568), a bolgár-törökök a Kaszpi-tengernél nomád életmódot folytattak. (670 körül)

Nyelvcsaládok	Nyelvek
	SZAMOJÉD					UGOR				OBI-UGOR
FINNUGOR	mari		mordvin		lapp	chanti (hanti)		manysi	magyar	vogul / osztják
FINN-PERMI	KÖZFINNEK					VOLGAI			PERMI
	finn	inkeri		Karjalai		mordvin	cseremisz		votják		zürjén
FINN-PERMI, EGYÉB	vepsze			vót		észt	lív		komi	udmurt

 

	Nyelvek
SZLÁV nyelvcsalád	bolgár	szerb	szlovén	cseh	lengyel	szlovák	ukrán	orosz	belorusz

 

	Nyelvek
LATIN nyelvcsalád	spanyol	Portugál	francia	olasz	román

Levédia: Levedi (“levő”, “létező”) fejedelem uralkodott a magyarok fölött, a Volga és a Don között.

Törzsekben, törzsszövetségekben éltek az őseink:
                1, Nyék,
                2, Megyer,
                3, Kürt,
            4, Gyarmat,
                5, Tarján,
                6, Jenő,
                7, Kér,
                8, Keszi.

9, Kabarà kóbor, csavargó

Etelköz (Etilköz, folyóköz): a 9. században; fennmaradtak törzsfőink, a 7 vezér:

1. Árpád, 2. Előd, 3. Ond, 4. Kond, 5. Tas, 6. Huba, 7. Töhötöm.

Az ősi magyar harcmodor: a lovakat a csatasor mögé helyezték. Az íjakat és a nyilakat általában juharfából készítették.

A Kárpát-medencében élő népek a honfoglalás előtt: hunok, gepidák, keleti-gótok, longobárdok, avarok, bolgár-törökök, onogurok (10 ugor), frankok
   1, A kettős honfoglalás: - az avarok Kárpát-medencébe érkező második hullámát a magyar népesség alkotta (680)

A magyarság idegen nyelveken ismert neve

Ezek az elnevezések az onogur kifejezésből származnak, jelentése: 10 törzs (a bolgár-török szövetség neve)
Ez utal a 680 táján élő nomádok és a magyarság közeli kapcsolatára.

A székelység eredete:
      - a székelyföldi magyar helynevek bizonyítják, hogy lakóik magyarok voltak. A 895-900-as honfoglalás előtt a Kárpát-medencében éltek.

   2, _A honfoglalás 1. szakasza_:
          Őseink Etelközből (“folyóköz”) zsákmányszerző hadjáratot vezettek; felkérésre, gazdag ajándékok fejében.
         A magyarok megtámadták Simeon bolgár cárt. A bolgárok bosszúból támadást indítanak.

         a) a besenyő támadás oka:
                 - 895-ben a magyar főerők hadjáratot vezettek, nagy erejű támadás érte őket keleti irányból. Ez volt a besenyők támadása.
                   A besenyők kiszorították a magyarokat korábbi hazájukból.

        b) Őseink útja:
                - a Kárpátok északkeleti hágóin (Vereckei-hágó, Borgói-hágó, Radnai-hágó, Tatárszoros) és az erdélyi hágókon (Békás-szoros)
                   keltek át, majd – leereszkedve az Alföldre, a Garam-Duna vonaláig megszállták a vidéket.

   3, _A honfoglalás 2. szakasza_: (895 - 907)
               - küzdelem a frankok, a berengárok, a morvák, bajorok, szlávok és a bolgárok ellen.
                 A bolgárokon aratott győzelem után a magyarok az újonnan meghódított országban (Magyarország területén),
                 Pusztaszeren összegyűltek, megtartották az országgyűlésüket.

   4, A letelepedéstől az államalapításig:
              - A nomád magyarság többször indított portyákat szomszédai ellen.
                Ennek okai: a honfoglalás előkészítése és a Kárpát-medence megszerzése (907)

             - Támadák Bizáncot, a szlávokat, Észak-Itáliát, Franciaországot és a Pireneusok vidékét.
             - A hadjáratok elsődleges célja a zsákmányszerzés volt. Portyázó őseink a gazdag templomokat, kolostorokat rabolták ki;
               a zsákmányok: arany, ezüst és drága szövetek voltak. Foglyok tömegét hurcolták el.

- 1. vereség:
             I. Henrik szász uralkodó 9 évi adófizetéssel békét vásárolt őseinktől. 933-ban megtagadta az adót,
             seregével megtámadta a magyarokat. Merseburg közelében vereséget mért rájuk. à az erőviszonyok változása.

- 2.vereség: I. (Nagy) Ottó döntő csapást mért a magyarokra 955-ben à a kalandozások vége

- A vállalkozásokat egyes törzsek irányították, nem a fejedelem. Nomád pásztorok tömegei zsákmányszerzésre indultak.
   Kialakultak a törzs- és nemzetségfők, a fegyveres kíséret (jobbágyok), szolgálatra kényszerített szabadok (hadifoglyok)